Autó
Sulaki - 2012-08-02
Adódott egy lehetőségünk, hogy kipróbáljuk a Nissan elektromos autóját...
![](http://it-extreme.hu/system/images/pdf.png)
![](http://it-extreme.hu/system/images/docx.png)
![](http://it-extreme.hu/system/images/odt.png)
Az ABB világ egyik vezető vállalata, amely az energetika, valamint az automatizálás területén termékek és szolgáltatások széles választékát nyújtja.A cég az e-mobility piacán világszerte jelentős tapasztalattal bír. A legnagyobb futó projektje jelenleg Észtországban zajlik, ahol 200 darab gyors és több mint 500 darab normál töltőt telepítenek országszerte. Hazánkban elsőként az ABB helyezett üzembe elektromos autók töltésére szolgáló gyorstöltő berendezést, amely akár 15-30 perc alatt képes menetkészre feltölteni egy elektromos autó akkumulátorát.
[%IMAGE=18272%]
A Nissan Leaf autót az ABB központjában vehettük át. Mivel a saját autóm is Nissan nem kellett sokat barátkoznom a márkával. Pár perces használati útmutató után már indulhattam is.
A Nissan Leaf mondhatni a ma már megszokott, kulcsnélküli technológiát használja. Elég, ha a kulcs a táskánkban, vagy a zsebünkben van. Az ajtóhoz közeledve, az autó érzékeli a kulcsot és elég megnyomnunk a vezető, vagy az utas oldalon található kilincsen elhelyezkedő gombot, esetleg a csomagtartót, és kinyitható az ajtó. Beszállás után a START gombra fókuszálunk. Amennyiben nem lépünk a fékre és úgy nyomjuk meg a gombot, csak az info panel kel életre. Egyébként pedig fékre lépés esetén a motor azonnal beindul, és a kilométeróra is életre kel. Megjelenik rajta a legfontosabb tudnivaló a pillanatnyi töltöttség függvényében még megtehető kilométer. Motorzaj abszolút nem hallható.
[%IMAGE=18264%]
Automataváltó révén, felengedjük a féket, és már indulhatunk is. A kocsi meglepően jól húz. Igaz, nagyon fura, hogy a motor nem zúg, és kipufogó hang sem hallható. Amúgy, ezt a kocsit is ugyanúgy kell vezetni, mint bármely másikat.
Az első próbakörök Budapest belvárosában történtek. Közel 160 km-re elegendő töltöttséggel kaptam meg az autót. Ebből kb. 10 kilométert használtam el Budapesten. A kocsi jól illeszkedett a pesti forgalomba, simán felvette a forgalom ritmusát. Egy kis zökkenő volt csak használat közben az egyik egyirányú utcában egy autós társ simán rám nyitotta az autója vezetőoldali ajtaját, amelyet szerencsére egy kisebb gyors kormánymozdulattal ki lehetett kerülni. Igen, ez az egyik problémája az elektronikus kocsiknak, nem jár zajjal a használatuk, Igaz, 30 km/óra alatti sebességnél ennél a típusnál hallható egy sípolás, amelyet a gyalogosoknak szántak. A fentebb leírt esetnél kb. negyvennel mentem, és igencsak csodálkozott a másik autós, hogy a semmiből, hangtalanul egyszer csak megérkeztem. Majd estére egy teremgarázsba vittem.
[%IMAGE=18263%]
Másnap bevállaltam egy szolnoki utat, amely háztól házig, kb. 110 km. Az út előtt alaposan tanulmányoztam a kocsi használati útmutatóját és a neten is jobban utána néztem a dolgoknak. A megtehető kilométerekkel lehet trükközni. Hosszabb útnál, ha nem használunk klímát és a normál Drive mód helyett az energiatakarékos Eco módot használjuk, akkor megtakaríthatunk kb. 20-30 kilométert. Tehát mindent kikapcsolva, energiatakarékos módban indultunk el. Az első lényeges gyorsulásra a gyorsforgalmi úton kerülhetett sor. Még Eco módban is hozta az átlagos 1.6-os kocsik gyorsulását. Persze az ember elektromos kocsit vezetve nem igazán a gyorsaságra gondol. Valahogy átáll az agya és elkezd takarékoskodni, különösen akkor, ahogy halad és a megtehető kilométerek száma drasztikusan csökken. A Ferihegy környéki autóúton már a tempomatot is bekapcsoltam és ugyan lehetett volna 100-al is haladni, óvatosságból 90-nel haladtam. Persze a külső sávban, hogy ne akadályozzam a forgalmat. Az előzésben lévő autósok csodálkoztak is, hogy egy szép, új autóval miért is nem én előzgetek, de jórészük szerintem nem tudta, hogy a Nissan Leaf tisztán elektromos autó, és nem lehettek azzal sem tisztában, hogy a net átböngészése után Budapesttől keletre nem találtam gyorstöltő állomást. Azt pedig figyelembe véve, hogy az autót nem igazán ismertem, (legalábbis abból a szempontból, hogy viselkedik a töltöttség csökkenésekor, és mennyire hirtelen csökken a távolság növekedésével a megtehető út), érthető, hogy óvatosan álltam hozzá. Nem igazán szerettem volna célba érkezés előtt egy lemerült akkus autó mellett állni az út szélén.
[%IMAGE=18271%]
Induláskor a beépített navigáción beállítottam az úti célt. Ekkor a megtehető km és a tervezett úti cél között kb. 40 km különbség volt. Ezért úgy ítéltem meg, hogy biztonságosan neki lehet vágni az útnak. Ez a különbség a Cegléd melletti autóúton, ahol 110 km/órával is lehetett menni már csak 20 km-re csökkent. Ismét visszavettem a tempóból és lecsökkentettem a tempót 100 km alá. Mivel ez a rész is kétszer kétsávos, nem zavartam senkit. A tempó csökkenésével a különbség ismét 25 km-re nőtt. És ez a különbség meg is maradt egészen, addig, amíg meg nem érkeztem Szolnokra. Ott még mivel 25 km volt a megtehető út körbejártuk a várost. Kb. 15 km megtehető útnál a fedélzeti komputer kijelezte, hogy minél hamarabb tölteni kellene, ezért a végállomás, azaz egy kertes ház felé vettem az irányt, és beálltam a garázsba, hogy feltölthessem a kocsit.
Tölteni két módon lehet, vagy gyorstöltővel, vagy otthoni hálózati áramról. Mivel gyorstöltő Budapesten, Balatonon, Győrben és Sopronban volt legközelebb, ezért maradtam a hagyományos 220 voltos változatnál. Töltésnél, a motorháztető alsó részénél lehet egy kis ajtót felnyitni. Itt találhatjuk a gyorstöltő és hagyományos töltő csatlakozót. Értelemszer?en az utóbbit választottam. És mint a mobiltelefonoknál az első szélvédő közepén található 3 LED-ből az egyik elkezdett villogni, mintegy jelezve, hogy beindult a töltés. Jobban belegondolva, hogy egy normál 220 voltos hálózatról feltöltött akku rendszer ugyanúgy képes mozgatni egy másfél tonnás kocsit, mint egy benzinmotor, szinte hihetetlennek t?nik. OK, mondhatjuk, hogy a villanymozdonyok is dinamikusan haladnak, de azok lényegesebben több és folyamatos áramellátással üzemelnek.
[%IMAGE=18269%]
Közel tízórás töltés közben először a második, majd a harmadik
LED
is villogni kezdett, majd a teljes töltés eléréskor el is aludt, és a töltési rendszer is kikapcsolt. Az autó akkumulátora 24kwh kapacitású, ennek teljes felöltése egy átlagos, kb. 3kW-tal terhelhető háztartási konnektorból hozzávetőlegesen 8 órát vesz igénybe. A töltés összköltsége kb. 1.200 forintnyi összeggel terhelte meg a villanyszámlát. Ez nem mondható soknak, mert ezért kb. átlagosan 150 kilométert tehetünk meg. Egy hétköznapi benzines autó esetében 150 km megtétele 3-4 szerese ennek.
A visszaút előtt, a normál töltés miatt 100 százalékosan feltöltődött az akkurendszer. (gyorstöltésnél, ami kb. fél óra, csak 90 százalékra tölt a rendszer) A megtehető kilométer Eco üzemmódban 165 km volt. Ezért a visszaútra is bátran vállalkozhattam a tapasztalatok tükrében. Mivel most több km állt rendelkezésemre, már dinamikusabban vezettem, és ugyanúgy előzgettem, mint a saját normál benzines autómmal. Budapestre érve maradt még kb. 40 km megtételére elegendő akku teljesítmény, ezért az Istenhegyi MOL kút felé vettem az irányt, ahol megtalálható az ABB gyorstöltője. Az Istenhegyi MOL kút egy ÖKO töltőállomás, és egy igazi különlegesség a benzinkutak között. [%IMAGE=18266%]A kiszolgáló terület feletti 195 m[%SUP%]2[%SUP%]-es ún. szolár előtető az árnyékoláson túl az üvegszerkezetbe laminált polikristályos napcellái (Building Integrated Photovoltaics) segítségével a megújuló napenergiát alakítja át elektromos árammá és látja el vele a töltőállomást. A két tető fölé magasodó egyedi kialakítású “szolárfa” ágain 60 db rombusz alakú napcellás “levél” ad további közel 50 m[%SUP%]2[%SUP%] hasznos felületet. Ezen kívül találhatunk zöldfalat, zöldtetőt, hasznosul az esővíz, és szinte minden megvilágítás LED alapú.
Az ABB gyorstöltőt azonnal megtaláltam, és leparkoltam elé. A töltés megkezdéséhez igénybe kellett vennem a kút dolgozói segítségét, mert csak a náluk található kártyával lehet megkezdeni. [%IMAGE=18265%]A két alkalmazott nagyon segítőkész volt, és látszott rajtuk, hogy örülnek, hogy a ritkábban előforduló elektromos autósoknak segíthetnek szakértelmükkel. Különösen örvendetes ez azt figyelembe véve, hogy jelenleg az elektromos autófeltöltés ingyenes.
[%IMAGE=18267%]
Kb. fél óra elteltével az akkurendszer feltöltődött 90 százalékosra (már említettem, hogy gyorstöltővel ez a maximum). A megtehető távolság 140 kilométerre felkúszott. Miközben lejöttem az Istenhegyi útról, és a lámpáknál rá-ráfékeztem, a visszacsatolás miatt a megtehető távolság 150 kilométerre megnőtt. Városi közlekedésben a fékezés, a motorfék visszatölti az akkumulátort.
[%IMAGE=18268%]
Eljött a betervezett tesztút utolsó szakasza. Jött az autópálya. Érdre autókáztam ki. Az autópályán az elektromos kocsinak nem okozott gondot felvenni a 130-as tempót. Igaz ekkora sebességnél az akkutöltöttség gyorsabban csökken.
Összegzés
Az elektromos autózás mára valós alternatívává vált. A Nissan Leaf egy jól használható, kényelmes és dinamikus autó. Nem véletlenül kaphatta meg a 2011-es év autója díját. Ahhoz azonban, hogy meglegyen az áttörés az elterjedésében, véleményem szerint meg kellene duplázni az átlagosan megtehető 150 kilométert. Amennyiben az egy feltöltéssel megtehető távolság eléri a 300 kilométert, és a gyorstöltők száma is radikálisan nőni fog, (és elérjük Ausztria szintjét, ahol több mint 200 ilyen berendezés található) igazán m?ködőképes alternatívává nőheti ki magát. Ma, még egy adriai nyaralás elég valószer?tlennek t?nhet a rendelkezésre álló feltételek mellett.
[%IMAGE=18270%]
És még egy gondolat! Ez a típusú autókázás kissé tudatmódosító hatással jár, és előbb utóbb a felhasználója azon veszi észre magát, hogy a használat nemcsak az előzgetésről szól, hanem a kényelmes, energiatakarékos használatról.
Külön köszönet az ABB-nek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a saját tulajdonú Nissan Leaf gépjárm?vét!