Lap tetejére
Hirek Tesztek RSS facebook
IT-Extreme hírportál
Érdekességek
MaxRay - 2007-03-08

A mára közhelyes mondás, miszerint a digitalizáció korát éljük, szinte semmit sem árul el ennek a folyamatnak a léptékérÅ?l és méreteirÅ?l, pedig már nagyságrendekkel több információt tárolunk...

 
Az EMC Corporation az IDC kutatócéggel közösen elkészítette az első olyan átfogó kutatást, amely felméri a mai napig létrehozott és tárolt digitális információ mennyiségét, és kísérletet tett arra, hogy 2010-ig előre jelezze a létrehozott, másolt és tárolt információ-mennyiség várható növekedését, típusonként. A tanulmány (The Expanding Digital Universe: A Forecast of Worldwide Information Growth Through 2010) olyan adatmennyiségekről és növekedési ütemekről számol be, melyek mértéke már-már elképzelhetetlen méreteket ölt.
 
A kérdésre miszerint: Mekkora a digitális univerzum, és várhatóan mekkora lesz 2010-re? A számszerüsített és lényegesen leegyszerüsített válasz a következő: A 2006-ban létrehozott, másolt és sokszorosított digitális információ 161
exabyte
körüli, mely 2010-re megközelíti a 988 exabyte-ot, mely már majdnem 1 zettabyte. Hogy ezek az SI-prefixumok pontosan mekkora számot jelentenek, megtudhatják [%A=../tesztek/199%]ide kattintva[%A%] egy másik kifejezetten ezzel foglalkozó cikkünkből.
 
Mielőtt érzékeltetnénk a számok valódi méreteit, térjünk ki egy kicsit a felmérés alapkoncepciójára. A becslések legfőbb alapjául az IDC felmérései és előrejelzései szolgáltak, az egyes digitális információt létrehozó eszközökre lebontva, melyek a számítógépek, digitális kamerák, szerverek, érzékelők, telefonok, stb. majd megbecsülték az ezek által egy év alatt létrehozott adatmennyiséget megabyte-okban.
 

Mekkora a digitális univerzum?


 
Azt hiszem a legtöbbünk számára egy
bit
vagy
byte
elképzelése nem okoz különösebb problémát, hiszen egy byte-ot felfoghatunk egy a képernyőnkön megjelenő karakternek, és ez 8 biten van lekódolva. Egy
megabyte
megközelítőleg egy novellának vagy könyvnek megfelelő információt tartalmaz. De mennyi a 161 exabyte?
 
Megközelítőleg 3 milliószor annyi információ, melyet az eddig valaha készített könyv tartalmazott. A könyv hasonlatnál maradva, a 2006-os digitális univerzum 12 könyvoszlopot tenne ki a földtől a napig. A 2010-re becsült adatmennyiség már a naptól a Plútóig érne és vissza. A 2006-os információ mennyiség 6 tonna könyvet jelentene, minden földön élő emberi lény számra. (egy felnőtt elefánt súlya megközelítőleg 6 tonna)
 
A zavaró az egészben, hogy míg a digitális világ folyamatosan növekszik, a bitek és byte-ok egyre kisebbek lesznek, és egyre kisebb helyen tudjuk őket eltárolni. Az 1956-ban bemutatott első IBM lemez meghajtó 2000 bitet tudott tárolni minden négyzet inchen. Ez a szám napjainkra 100,000,000,000 bitre nőtt minden négyzet inchre.
 
Az információ mennyiséggel természetesen a file-ok száma is drasztikusan növekszik. Felmerülhet a kérdés, hogy mik a főbb mozgató rugói ennek a hatalmas növekedésnek. Az egyik legkézenfekvőbb természetesen az internet, melyhez hozzáadódnak a digitális TV és müsorszolgáltatások, videó és képletöltések, de a telefonhívások és a mobil adatforgalom is jelentős százalékot tesz ki.
 

A képrobbanás


 
A 2010-es 988
exabyte
adatmennyiségnek a becslések szerint közel az egy negyedét teszi majd ki valamilyen képállomány. A kereskedelmi fogalomban lévő kamerákkal készített képek száma 2006-ban meghaladta 150 milliárdot, míg a mobiltelefonokkal készített képek száma majdnem elérte a 100 milliárdot. Ezek a számok 2010-re az 500 milliárdot is meghaladhatják.
 
Még ettől is komolyabb adatmennyiség növekedésre lehet számítani a digitális videó kameráknak köszönhetően, hiszen ezeknek nemcsak a száma gyarapodik, de az általuk rögzített képminőség javulásával egy adott ideig tartó videó állomány hossza és megsokszorozódik.
 

Adattárolási technológiák fejlődése


 
A versenyfutás az egyre nagyobb tárolási kapacitás eléréséért folyamatos, és a digitális univerzum ilyen méretü létezését is ennek köszönheti.
 
Ebben az évben már várhatóan forgalomba kerülnek az 1000
GB
-os vagyis az 1
TB
-os
merevlemez
meghajtók, melyeket néhány éven belül követnek majd a 2-3 TB-os változatok.
 
A szalagos egységeket elsősorban az iparban alkalmazzák, ám ezeket a hátrányaik miatt főleg hosszú távú archiválásra és mentésre használják. Egy szalagos kazetta kapacitása az 1 GB-tól egészen 500 GB-ig terjedhet. Kapacitásuk növekedését évi 40 %-ra becsülik.
 
Az optikai tárolók szinte mindennaposak és általános használatban vannak a
CD
és
DVD
lemezek formájában. Habár ezeket elsősorban valamilyen tartalom terjesztésére szánták, sok helyen archiválásra is használják őket. (nem szabad elfelejtenünk, hogy a
CD
-k de főleg a
DVD
-k még jó minőségü lemezek és nyersanyag mellett is néhány éven, évtizeden belül tönkremehetnek így ezeket időről időre ellenőrizni és adott esetben ujjra kell írni. Ezeket a
HD
-DVD és a
Blu-Ray
kezdi felváltani egy-két éven belül. Roppant ígéretes hosszú távú megoldást nyújthatnak a holografikus lemezek, melyek nagy kapacitású (a jelenleg kapható hololemezek 300 GB-osak, de várható az 1 TB-os változat is az év vége felé), hosszú életü tárolási megoldások, és az első ilyen meghajtók már forgalomba is kerültek.
 
A
Flash
memóriák gyártási költségeinek csökkenésével szinte robbanásszerü
Flash
penetrációt figyelhetünk meg, és mára a telefonokból és digitális kamerákból már lassan a számítógépek merevlemezei helyére is bekerülhetnek
Flash
eszközök. Habár vitathatatlan előnyökkel rendelkeznek a mozgóalkatrészekkel rendelkező társaikhoz képest a még mindig magasabb gyártási költségek miatt részesedésük egyelőre minimális és viszonylag lassan növekszik.
 
A teljes tanulmány megtekintéséhez [%A=http://www.emc.com/about/destination/digital_universe/%]klikk ide[%A%]!