Ehhez azonban nem feltétlenül szükséges, hogy a szükséges optikai háttértár magába a hordozható számítógépbe legyen beépítve.

[%TAB%]Amikor az 1980-as évek végén megjelentek az első megfizethető árú olvasók, kevesen gondoltuk, hogy pár éven belül nélkülözhetetlenné válnak. Az asztali számítógépekben ma már általános a 48-52-szeres sebességû CD olvasó, sőt az otthoni és munkahelyi gépek igen jelentős hányadában CD írásra (esetleg újraírásra is) alkalmas egységeket is találunk. Az utóbbi évek fejlődéséhez tartozik, hogy a CD mellett/helyett ma már „hagyományos” CD lemezek fogadására is képes olvasókat és/vagy írókat kínálnak, s ez a tendencia a noteszgépek esetén még inkább felgyorsult.

[%TAB%]A fejlődés további kérdéseket is felvet az optikai egységekel kapcsolatban. Az első kérdés, hogy milyen típusú optikai háttértárolót érdemes választani, a második pedig az, hogy ragaszkodunk/ragaszkodjunk-e a beépített CD/DVD egységhez, vagy elegendő egy ideiglenesen beépíthető vagy hozzákapcsolható külső eszköz használata.

Mi mennyi?

Ha kizárólag CD lemezekkel kell/akarunk foglalkozni, akkor különböző sebességû -ROM olvasókat, illetve CD-író vagy CD-újraíró egységeket választhatunk. A gyári lemezeket mindhárom típus képes problémamentesen lejátszani, csakúgy, mint a házilag írt lemezek többségét. Probléma csupán akkor szokott adódni, ha „túlírt” vagy „túlméretes” lemezek kerülnek az olvasóba.

[%TAB%]Az írható CD lemezek és a CD-író/újraíró egységek ára ma már olyan alacsony, hogy csupán az ár miatt kevesen mondanak le róla. Nagyobb költséget legfeljebb az jelent(het), ha valaki túlzottan rákap a CD/DVD lemezek írására.

[%TAB%]A CD írás az eszközzel kapott vagy az internetről letölthető ingyenes vagy kereskedelmi programok segítségével ma már egyáltalán nem varázslat, s alig bonyolultabb, mint kedvenc tévémûsoraink felvétele a családi videomagnóval. Nem véletlen, hogy sokan flopi helyett házilag írt CD lemezeken csereberélik programjaikat, dokumentumaikat, zenei, videó és egyéb felvételeiket.

[%TAB%]A CD lemezek kínálata hihetetlenül bőséges. A leggyakrabban kapható egyszer írható (CD-R) lemezekre 74 vagy 80 perc zene fér, illetve 650 vagy 700 adat. Természetesen vannak kisebb (névjegykártya méretû, mini CD) lemezek is, de az egy külön történet. A sor felső végén pedig találkozhatunk néha 90 vagy 100 percesnek hirdetett lemezekkel, de ezek megírása már nem minden CD-íróban lehetséges és a CD olvasók többségében problémás a korong szélére került számok lejátszása is, ha az olvasó egyáltalán fogadja az ilyen túlméretes lemezt.

[%TAB%]A 74 perces írható CD-ket jellemzően 650 MB, 680 MB, vagy akár 700 MB tárolókapacitásúnak hirdetik. Valójában mindegyik nagyjából egyforma kapacitású (a doboz felirata is ezt sugallja), ám míg a pontos felépítéstől függően maximum egy-két perc eltérés lehet, egy 74 percesnek jelölt adathordozóból többnyire nem lehet kihozni plusz 30 -ot. A számok kedvelőinek megjegyezzük, hogy a tipikus (1. módú) lemezeken a 2352 bájtos szektorok mindegyike csak 2048 bájt felhasználói adatot tartalmaz, s a maradékot hibajavításra és más funkciókra használják. Ezért lehet egy lemezre, amelyre csak 650 MB adat fér, 747 MB-nyi fájlnak megfelelő mennyiségû zenét felírni.

[%TAB%]Azt is érdemes megjegyezni, hogy a merevlemezgyártók nem úgy mérik a megabájtot, mint a memóriagyártók. Egy „MB” memória 1024x1024 bájt, míg a merevlemezeknél általában 1000x1000 bájttal számolnak. Egy 650 „RAM” MB adattároló kapacitású adat CD-re, 682 „lemez” MB fér, ezért címkéznek – tévesen – sok lemezt 680 MB kapacitásúnak.

[%TAB%]Asztali gépeknél ma ötezer forint alatt van egy DVD olvasóként is használható CD-író/újraíró egység ára, ami így nem terheli túl vásárláskor a kasszát. A mobil gépek CD/DVD egységei ugyan költségesebbek – ez a kényszerûen kis méret, a kis sorozatszámú gyártás és a csökkentett áramfelvétel ára – mint az asztali gépekhez szánt modellek, ám elhagyhatatlanok, mert mind a szoftvertelepítéshez, mind a szórakozáshoz nélkülözhetetlenek, sőt a CD/DVD író egységekkel a kimenő adatforgalom támogatása mellett a feltétlenül és mindenkinek ajánlott biztonsági mentések is megvalósíthatók.

Formátumcsapda

A fenti táblázatban felsorolt egyszer írható (CD-R) lemezek mellett kiterjedten használják az újraírható (CD-RW) lemezeket is. Ezeknek mind az anyaga, mind a felírásmódja (és ezzel tárolókapacitása is) eltér az egyszer írható lemezekétől, s emiatt az újraírható lemezeket nem minden olvasó vagy asztali CD/DVD lejátszó fogadja. A lemezeket persze normál CD-R lemezként is megírhatjuk, ha azonban szerepük véget ér, nem a bezúzás vagy a szemétbe dobás a sorsuk, hanem a törlés és újraírás egy arra alkalmas készülékben.

[%TAB%]Éjraírhatóként megformázva a CD-RW lemezek flopilemez helyettesítőként is funkcionálhatnak, hisz a felesleges fájlok, könyvtárak gond és tárkapacitás-vesztés nélkül törölhetők a lemezről.

[%TAB%]A CD-R lemezeknél az egyszer-írható elnevezés kissé csalóka. Léteznek ugyanis olyan technikák – és ezeket kiterjedten használják is –, amelyekkel részletekben is meg lehet írni például egy 800 MB-os (80 perces) adatlemezt. Az ilyen lemezeknél és írásmódnál azonban tudni kell, hogy ha a korábbi tartalomból törölni szeretnénk egyes fájlokat, könyvtárakat, azok csak logikailag törlődnek, mivel csak egy új tartalomjegyzék kerül a lemezre a soron következő munkamenet (session) kiírásakor, s az adatok természetesen továbbra is a lemezen maradnak.

[%TAB%]Énmagában ez a tény legfeljebb bosszantó, mert az ilyen „törléskor” tároló kapacitást vesztünk, de adatvédelmi szempontból aggályos, hogy megfelelő – ingyenes, az internetről letölthető programokkal – a töröltnek hitt, esetleg bizalmas információt hordozó adatok kinyerhetők.

A DVD-olvasók egy újabb kihívást jelentenek. Egyrészt a programtelepítés egyszerûbb – kevesebb lemezcserét igényel és több kényelmi szolgáltatást kínál – a CD lemezekhez képest, másrészt a noteszgépek tulajdonosai is szeretnének élni azzal a lehetőséggel, hogy a magazinok és könyvek DVD mellékleteit fogadhassák, illetve vásárolt, kölcsönzött vagy saját készítésû felvételeiket, filmjeiket az erre alkalmas hordozható számítógépen lejátszhassák.

[%TAB%]Eddig tiszta sor, szükség van DVD-olvasóra, s az a különböző szabványú felvételeket képes fogadni és lejátszani. A probléma ott kezdődik, ha írni is szeretnénk DVD lemezeket, mivel egyelőre el kell döntenünk, hogy milyen formátum mellett tesszük le voksunkat.

Külső vagy belső?

A CD olvasó régóta kötelező tartozéknak számít a személyi számítógépeken, sőt az utóbbi időben inkább a CD-író/DVD olvasó vagy DVD író szolgál mûsoros lemezeink lejátszására is. A noteszgépeknél a flopiolvasó kiesésével a rendszertelepítés elsődleges eszközévé váltak az optikai meghajtók, ám ennek ellenére néhány olyan modellel is találkozhatunk, amelyből hiányzanak a beépített optikai meghajtóegységek. Nem kell azonban megijedni, ez nem jelenti, hogy ne lehetne az így karcsúsított masinával zenei vagy videofelvételeinket lejátszani.

[%TAB%]A megoldás három módja terjedt el világszerte: modulcsere, optikai háttértárat is tartalmazó dokkoló, vagy külső optikai egység alkalmazása.

[%TAB%]Vannak noteszgép-típusok, amelyeknél az eredetileg optikai egységhez tervezett bővítő helyre egy újabb akkumulátort vagy merevlemezt lehet pár mozdulattal beilleszteni. Ezeknél az utazó készlet része természetesen a CD/DVD egységet tartalmazó modul, amit alkalmas helyen visszaépíthetünk a noteszgépbe. A megoldás hátránya, hogy nem mindenki szereti az elemek ki-be cibálását, és ha éppen elengedhetetlen feltétel a második vagy a második akku bentléte és mûködése, akkor le kell mondanunk lemezeink közvetlen lejátszásáról.

[%TAB%]Sokkal barátságosabb egy alkalmas dokkolóegység beszerzése, amelybe többek között DVD lejátszót vagy DVD-írót is be lehet építeni. Így mindössze arra van szükség, ha egy új zenei CD-t szeretnénk meghallgatni, hogy elővegyük és üzembe helyezzük pár mozdulattal a dokkolót.

[%TAB%]Sorozatunk előző és további részeiben olyan részletekkel foglalkozunk, amelyek alapvetően befolyásolhatják kényelemérzetünket, s ezen keresztül noteszgépünk használhatóságát:

1. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=293&cat=13%]Nézőpont kérdése[%A%]

2. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=294&cat=13%]Súlyponti kérdés?[%A%]

3. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=296&cat=13%]Képernyőméret, csatlakozók[%A%]

5. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=327&cat=13%]Az operációs rendszer[%A%]

6. Mire szolgál majd – minimálgép vagy erőgép

7. Akkutorna

8. Dokkolók, portreplikátorok

9. Bővítési lehetőségek